Bana község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Komáromi kistérség
Lakosság: 1764 fő
Terület: 25.13 km²
Népsűrűség: 70,19 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A település a megye északnyugati szögletében, megyehatáron fekszik. Az Igmánd-kisbéri medence északi peremén, a Duna teraszvidékétől északra egy kavicsos dombvonulat választja el. Győrtől 25 km-re, Komáromtól 23 km távolságra van. A Tata–Győr közötti mellékútvonalon közelíthető meg. Vasútállomása legközelebb Nagyigmándon 12 km távolságra van, illetve Nagyszentjánoson 9 km-nyire. A falura a községen átmenő kerékpáros turizmus jellemző.

Földrajza

Látkép a Fő utcára

A Cuhai-Bakony-ér és mellékerei által tagolt 135 m átlagmagasságú hullámos síkság. A kielégítő rétegvíz készlet miatt saját ivóvízrendszerrel rendelkezik a község. Felszíni kőzetanyaga ártéri és folyóvízi homok, kavics és iszap. Eredeti növénytakarója homoki tölgyessel kevert homokpuszta volt. A Cuha patak völgysíkjában réti öntéstalaj található. Ezeken nagyüzemi szántóföldi növénytermelés folyik. Éghajlata a kontinentális, száraz és meleg változata. Éves csapadék átlaga 600 mm, átlag hőmérséklete: 10 °C. Uralkodó széljárása ÉNy-i.

Története és mai élete

A községháza A római kat. templom

A falu neve személynévből keletkezett. Alapjául a „bán” méltóságnév szolgált. Az írások először a települést 1236-ban említik Bana alakban. A honfoglaló törzsek a X. században települtek meg e területen. A falu határában lovas temetkezés nyomait találták meg. Az Árpád-korban királyi várbirtok volt, ahol a királyi várispánok székeltek. A község ispánjai a Bana grófok voltak, akiket a Koppán nemzetségbeli Paulin rokonaként tartottak számon. A tatárjárás során a település várával együtt elpusztult. 1449-ben Győr vármegyéhez tartozott. A XV. században a Rozgonyiak és több köznemes szerzett itt birtokot. A falu a törökdúlások idején elpusztult. A XVII. században telepedtek meg először a református családok. A református templom 1680-ban elpusztult, de ugyanott újjáépítették. Bana a környék református központja volt. A XVIII. században a római katolikus betelepedők jutottak túlsúlyba. A katolikusok temploma először 1249-ben épült, de az elpusztult. Plébánia 1787-ben újjá lett építve késő barokk stílusban. Az 1784-es összeírás köznemesek birtokaként tartotta nyilván.

I. István szobra

Bana határának nagy része szántóföld volt. Az 1840-es években az állam epreskerteket telepített, selyemhernyó tenyésztés céljából. E mellett híresek voltak az itt tenyésztett lipicai lovak. A XIX. századtól a lakosok a szomszédos Bábolna pusztára jártak dolgozni. A községet 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1897-ben megalakult Bana-Bábolna Hitelszövetkezet. A I. világháború után különböző társadalmi szervezetek alakultak. A II. világháború után, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet Búzakalász néven. 1992-ben feloszlott és több kisebb mezőgazdasági kft. alakult meg. Számot tevő ipar nincs a településen. Újjáéledőben van a lipicai lovak tenyésztése.

1974-ben Bábolnához csatolták. Közös tanács alakult. 1984-től 1988 Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. A rendszerváltozás óta újra önálló önkormányzattal rendelkezik. Azóta fejleszti az önkormányzat az infrastruktúra minden összetevőjét. A vezetékes ivóvízhálózat 1971-ben valósult meg. A szennyvízelvezetést és tisztítást 1996-ban fejezték be. Kiépítették a vezetékes gázt és bővítették a telefonhálózatot. A helyi utak portalanítása részben fejeződött be. A település oktatása 150 éves múltra tekinthet vissza, Az első római katolikus iskoláját 1849-ben építették. 1904-től új épületben volt az oktatás. A református iskoláról 1896-ból vannak adatok. Jelenleg három csoportos napköziotthonos óvoda, és nyolc osztályos általános iskola működik a községben.

Nevezetességei, látnivalói

Bana, tarsolylemez. (Magyar Nemzeti Múzeum

Római katolikus templom – késő barokk műemlék jellegű épület 1784 körül épült. 1897-ben eklektikus stílusban átalakították.
Református templom – Többször átépítették. A jelenlegi 1788-ban készült; tornya később, 1858-ban épült fel.
A temetőben található a Pulay család síremléke. Jókai Mór édesanyja Pulay Mária banai származású volt. 1812-ben itt kötött házasságot Jókay Józseffel.
Francia kő – I. Napóleon 1809-ben csapataival végigvonult a településen. Ennek emlékét őrzi ez a földrajzi elnevezés.
Az államalapító szobra a Fő téren.

Bana, Ördögásta hegyen 1956-ban kavicsbányászás közben talált Honfoglalás-kori tarsolylemez. (Magyar Nemzeti Múzeum).

Források

Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117
Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Veresegyház, 1998) ISBN 9639089214

Következő községek

További községek